Ajánlatkérés

Öntözőrendszer vízellátása

                                             Az öntözőrendszer vízellátása

Egy öntözőrendszer megtervezése és kialakítása előtt szükséges tudni, hogy milyen forrásból szerezzük hozzá a szükséges vizet. A vízforrásokból jellemzően egyet szoktunk felhasználni, de nem megy ritkaságszámba az sem, amikor kettőt. Az ilyen öntözőrendszereket vegyes üzemelésű, vagy váltott üzemelésű rendszereknek hívjuk.

A vízmegtáplálást az öntözőrendszerek esetében három fő csoportba oszthatjuk:

  • Hálózati vízmegtáplálás
  • Alternatív vízmegtáplálás
  • Természetes vízmegtáplálás

•   Hálózati vízmegtáplálás

A legelterjedtebb módja egy hazai öntözőrendszer vízmegtáplálásának a vezetékes vízre való csatlakoztatása. Még mindig ezt a módszert választják a legtöbben. Előnye, hogy nagyon kiszámítható és a háztartásokban szinte kivétel nélkül jelen van, tehát könnyen elérhető.

•   Alternatív vízmegtáplálás

Alternatív vízforrásoknak hívjuk azokat a vízvételi helyeket, amelyeket mesterséges úton hoztunk létre annak céljából, hogy összegyűjtsék vagy tárolják (vagy mindkettő) a természetben előforduló vizet. A leggyakoribbak ezek között a kutak, illetve az esővízgyűjtő tartályok (ciszternák). Nagyobb területek, mint például a mezőgazdasági területek öntözésénél a víztározók, illetve öntözőcsatornák. Előnyük, hogy az egyszeri befektetést követően olcsó vagy ingyenes vízforrás áll a rendelkezésre.

•   Természetes vízmegtáplálás

A természetes vízforrások azok, melyek a természetben fordulnak elő. Ilyen például egy tó, egy folyó, vagy akár csak egy patak. Lehet ilyen egy természetes vízgyűjtő is, mint egy barlang. Ez utóbbi esetével még soha sem találkoztam, csak példaként említettem. Természetesen olyan természetvédelmi szabályozások érintik, melyek miatt ez joggal lehetetlen. Előnyei könnyen kigondolhatók, de egyáltalán nem elterjedt, főleg nem a magán kertek öntözőrendszereinek a vízmegtáplálásában.

Ajánlott oldalunk a HATÉKONY ÖNTÖZŐRENDSZER

!Megoldjuk fű alatt

Öntözőrendszer hálózati vízforrásról

 

Amikor egy automata öntözőrendszer felmérését, majd az azt követő megtervezését végezzük, akkor leggyakrabban a hálózati, másnevén vezetékes vízzel találkozunk, mint vízforrás. Ez nagyon közkedvelt megoldás, hiszen egy kút megfúrása, vagy egy komolyabb esővízgyűjtő tartály kiépítése annyiba kerül, amiből hosszú éveken keresztül is üzemeltethetjük az öntözőrendszert a kertünkbe.

Nagyon fontos szempont az is, hogy nagyon megbízható vízforrás, ami annyit jelent, hogy folyamatosan és szinte megszakítás nélkül hozzáférhető. A legtöbb területen a nyomása és az egységnyi idő alatti átfolyása állandó, vagy állandó időközönkénti ingadozást mutat. Mit is jelent ez?

Azt jelenti, hogy a legtöbb területen stabilan lehet az adott víz értékeivel számolni, ami kulcsfontosságú egy jól működő öntözőrendszer megtervezésénél. Kiszámíthatatlan nyomásingadozásnál, valamint kiszámíthatatlan átfolyásnál egy öntözőrendszer instabilan fog működni, ha csak nem kalkulálták az ingadozás alsó értékeihez. Ilyen öntözőberendezések működését figyelhetjük meg Budán, ahol a nyomásingadozás gyakori jelenség. Mivel azonban kiszámítható ez a nyomásingadozás, ezért lehet igazodni hozzá, és nem okoz fennakadást.

Vannak olyan területek is - jellemzően Budapest kiépülő agglomerációjában - ahol a gyorsan növekvő fogyasztókhoz az infrastruktúra már nem tud igazodni, ezért a hálózati víz nyomása és az átfolyás mértéke is csökkenő tendenciát mutat, ami a korábban kiépített és akkor még jól működő öntözőrendszerek gyilkosa. A rendszerek átalakításával, valamint nyomásfokozó szivattyú közbeépítésével természetesen mindez orvosolható.

A hálózati víz választását tovább fokozza még az a tény is, hogy almérő felszerelésére is van lehetőségünk. Ez az almérő a telekre beérkező víz után, a kerti ágra szerelhető és külön leolvasható. Használójának nem kell az elöntözött víz után a csatornadíjat megfizetni, ami a teljes összeg több mint 50%-a is lehet. Ez nagyon vonzó ajánlat és sokan élnek is vele. Az almérő felszerelése engedélyköteles, speciálisan vannak szolgáltató cégek, melyek ennek az engedélynek a beszerzésére és az almérő beszerelésére jogosultak.

Ajánlott oldalunk az ÖNTÖZŐRENDSZER TULAJDONSÁGAI

!Megoldjuk fű alatt

Öntözőrendszer alternatív vízforrásról

 

Az alternatív vízforrások kialakítása, valamint ennek felhasználása az öntözőrendszer megtáplálására manapság megtorpanóban van. Tíz évvel ezelőtt majd minden második kútról működött, és sok közülük tisztán esővízgyűjtő tartályból, míg ma szinte tízből egy az arány.

Nagy valószínűséggel a jó minőségű kutak árával, és a környezeti viszonyokból származó talajvízszint apadással, valamint az esők hiányával magyarázható mindez. Csak megjegyzésként egy adat: 2012-ben hazánk évi csapadékmennyisége 404,1 mm volt. Éreztetve ennek drasztikusságát, a félsivatagok évi csapadékmennyiségének a felső határa 400 mm.

A kutakból és a nagyobb víztárolási kapacitású tartályokból való öntözés könnyen megoldható, de mindenképpen egy egyszerűbb, vagy összetettebb szivattyús gépészetre lesz szükségünk. Míg a hálózati víznél a gravitációs esés valamint a körkeresztmetszet adja meg a kívánt vízparamétereket, addig a kutak és esővíztartályok esetében ehhez szükségünk van egy szivattyús gépészetre.

Kétféle szivattyúval dolgozunk, melyek közül az egyik a szárazbeépítésű centrifugál szivattyú. Ez esetben a szívott víz nem lehet mélyebben 8 méternél, mert nem fogja tudni felemelni a vizet. A másik elven működő szivattyú a búvárszivattyú, ami nem szívja, hanem emeli a vizet. Gyakorlatilag nincs meghatározva az a mélység, ahonnan nem lenne képes a felszínre emelni a vizet, bár a kertekben található öntözőkutak ritkán mélyebbek 50 méternél. Ez semmilyen problémát nem jelent egy megfelelő kapacitású búvárszivattyúnak!

A kutak és az esővíztartályok esetében sem lehet egyértelműen elhatárolódni az egyik, vagy a másik elven működő gépészet alkalmazása felé. Mindig az adott körülmények és a kivitelező szakmai ismeretei fogják meghatározni azt, hogy melyiket válassza. Az öntözőkút használata hazánkban adó-, és engedélyköteles.

Ajánlott oldalunk az ÖNTÖZŐRENDSZER

!Megoldjuk fű alatt

Öntözőrendszer természetes vízforrásról

 

Két olyan esetről tudok, amikor természetes vízforrást használtunk egy öntözőrendszer vízmegtáplálására. Az egyik ilyen esetben én magam telepítettem egy nagy kertben lévő magán tóba a szivattyús gépészetet, ahonnan a kert öntözése történt. A másik esetben csak tudomásom van róla, hogy egy meglehetősen nagy gépészetet alkalmaztak, amely a Duna vizét szívta közvetlen.

A természetes vízforrás használatakor kifejezetten ügyeljünk arra, hogy a szűrési technika megfelelő legyen. Nem csak a szállított víz, de a víz felvétele helyén is.

A természetes vízforrások használata hazánkban adó-, és engedélyköteles, amennyiben az a vízforrás (pl: tó) nem a saját tulajdonunkat képezi.

Ajánlott oldalunk a NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE

!Megoldjuk fű alatt

A vegyes, vagy váltott üzemű vízmegtáplálás

 

A vegyes, vagy váltott üzemű vízmegtáplálás esetében a kialakítás tekintetében két különböző szituáció a leggyakoribb.

  • Kút és esővízgyűjtő tartály összekötése
  • Esővízgyűjtő tartály és hálózati víz összekötése

Kút és esővízgyűjtő tartály összekötése

Van olyan helyzet, amikor a kert területén kút is van, de van esővízgyűjtő tartály is. (Az esővíz a kútvíznél is jobb a növények számára, mi több akkor a legjobb, ha állt egy kicsit. Így ugyanis a leglágyabb.) Annak elérése érdekében, hogy a tetőről összegyűlt esővíz is hasznosítva legyen úgy szoktam megoldani a helyzetet, hogy a kútba telepítek egy kisebb kapacitású szivattyút, ami az esővízgyűjtő tartályt tölti. Az alsó és a felső szintérzékelést egy szintkapcsolóval oldom meg, hogy ne töltsem túl a tartályt, illetve bekapcsoljon a vízszállítás, ha kritikus pont alá süllyed a vízszint. Az esővízgyűjtő tartályba helyezem azt a gépészetet, ami pedig az öntözőrendszert hajtja meg. Ha esik az eső, akkor nem tölt a kútról a szivattyú.

Esővízgyűjtő tartály és hálózati víz összekötése

Van olyan helyzet, amikor csak esővízgyűjtő tartály van és hálózati víz. (Az esővízgyűjtő tartályban tárolt vezetékes víz is lágyul, ami nagyon jót tesz az állagának a növények szempontjából.) Ilyenkor is az esővízgyűjtő tartályba telepítjük azt a szivattyút, ami az öntözőrendszert látja el, viszont a hálózati víz természetes nyomása miatt nem szükséges második gépészet. A szintkapcsoló segítségével, a vezetékes vízzel töltjük automatikusan az esővízgyűjtő tartályt.

Ajánlott oldalunk az REFERENCIA KÉPEK 

!Megoldjuk fű alatt

Miben segíthetünk?
Kérjük válasszon
Öntözőrendszer
Gyepszőnyeg
Kertépítés
Kertfenntartás
Kerttervezés
Kerti tó
Helyszín, országrész?